2012. július 28., szombat

Heti nyulam - 20.


   Arcie lelkesen várja a reggelit. Képes percekig két lábon állni, addig, amíg nem adok neki enni. Kivárja. A maga némaságával együtt igen rámenős.

2012. július 27., péntek

Elegáns nyulak

   A nyúl már önmagában is egy igen vicces állat. Pláne ha még ruhákat is kapnak! A teljesség igénye nélkül, néhány gyöngyszem az aktuális nyúldivatból:

azt hiszem ez a modell sulis egyenruha akart lenni
Snoopy- nyuszi

darázsderék fűző nélkül

pónihercegnő

pompomlány

110%cukker

a tervező és a modellje

Írország- rajongó => ott tényleg sok a fű
csinos kalap komoly hölgyeknek
Harry Potter fan!

ajándék nyúlnak ne nézd a fogát, csak azt, amit megrág

2012. július 26., csütörtök

Az élet sója

   Sokat szoktam gondolkozni azon, hogy vajon mi az élet értelme. De azt hiszem, ezzel sokan vannak így. Az életem különböző állomásain néha totálisan eltérő véleményen vagyok, vitatkozom önmagammal, ellentmondásba keveredem, megcáfolom a saját elméleteimet. De nem kell ám mindent olyan véresen komolyan venni! Igyekszem ezzel a dumával magamat is megnyugtatni...


   Egy átmulatott éjszaka után kifejezetten csalódás tükörbe nézni. Egy jó bulira akár órákig tollászkodsz, hogy a lehető legjobb oldalad mutathasd meg a többieknek, ám néhány óra leforgása (és tombolása)alatt a külsőd megdöbbentő változáson megy keresztül. Persze, amíg fiatal vagy, ezek az éjszakai kiruccanások büntetlenül maradnak...


 Aztán egyszer csak véget érnek a boldog gyermekévek, nyakadba szakad a munka, a tanulás, a gürizés. Ahol mindig bizonyítanod kell, mert a 100% is kevés. Ritkulnak a bulis éjszakák, ám a szemed alatt a táskák nemhogy csökkennének, hanem egyre drámaibb méreteket öltenek. De hajtasz, mert van célod. Lennie kell...


   Ha van egy kis szerencséd és kitartóan kergetted az álmaidat, idővel az elképzeléseid megvalósulnak. Már nem neked kell a küszöb alatt kúszva alamizsnáért könyörögnöd, hanem elismerik a munkádat, tőled kérnek tanácsokat, sőt, idővel te tanítod a többieket. Nem hiába vállaltál be annyi mindent...


   A szabadidőd egyre kevesebb. Hol vannak már a nyári szünetek, amikor egy limonádét szürcsölve órákig nézted, ahogy átúsznak a felhők az égen?!? A pihenés pillanatai valódi kincsekké válnak, amiket jó meg kell őrizni, hogy az ínséges napokon legyen mire emlékezni.


   A régi barátok mellett sok új ismeretséget is kötsz, rengeteg érdekes embert ismersz meg. De a régi barátságok bensőséges hangulatát semmi sem pótolhatja. Az első legjobb barátod örökre a legjobb barátod marad, akkor is, ha összevesztek. Mert olyan soha többé nem lesz. Jó bulik a haverokkal, nagy közös nevetések, unásig ismételt történetek. Hova lennél nélkülük?


   A nagy önmegvalósítás során azért követ el az ember több- kevesebb bakit. Kellő optimizmussal ezeken is jót tudsz nevetni, és ha elég bátor vagy, a kis hibákból erényt kovácsolsz. 
Persze vannak olyan brutál cikis helyzetek, amiket az ember legszívesebben letagadna;-)


  A legnagyobb jóindulattal is belekeveredhetsz olyan szituációkba, ahol te leszel a mulatság tárgya. Fel a fejjel! Ez legyen a világ legnagyobb baja!



   Idővel benő a fejed lágya, és a sok ismerős közül valakit még közelebbről szeretnél megismerni. Vagy ő téged, de aztán felfedezed, hogy milyen izgalmas ember akadt az utadba. Ha már menthetetlenül egymásba gabalyodtok, össze is kötitek sorsotok fonalát. Azok is, akik vadul tiltakoznak ez ellen. Mert a legjobb dolog a világon, ha van kit szeress, és ő is viszontszeret!


 Azért a legjobb kapcsolatban is megesik, hogy az ember lelke hullámvasutazik, és szüksége van a magányra. Ilyenkor legszívesebben elbújnál a világ elől, be egy csigaházba. Vannak ilyen napok. Néha több, néha kevesebb. Túl kell élni.


 Mindenki hajlamos arra, hogy elefántot csináljon a bolhából. Főleg a nehéz napokon az ember mindent felnagyítva, kiélezve lát. Nevess! A szar napok is a te életed részesei.

   A legkomolyabbak is néha bakot lőnek- mindezt a legvérmesebb elszántsággal. Ahogy öregszel, egyre kevésbé akarsz engedni a világnézetedből, egyre inkább hajlamos vagy ragaszkodni dolgokhoz. Dolgokhoz, amikhez talán nem is kéne. Maradj gyermeklelkű, és engedd, hogy meggyőzzenek, ha nincs igazad!


   A féktelen bulikat gyakran elsöpri a trónörökös érkezése. Nem olyan rég még végigtáncoltál egy éjszakát, végigugráltál egy koncertet, vagy részegen dorbézoltál a városban, mostanság már szarnak érzed az éjszakát, ha kétszer fel kell kelni. A gyerek meg csak sír, csak eszi meg a maradék életed... de sosem fogod megbánni. Mert jó vele.

   Ha már nem görcsölsz az élet apró kérdésein, és nem akarod megváltani a világot, minden eszement dologra kapható leszel. Sőt, idővel magad rángatod bele a környezeted a vadabbnál vadabb ötleteidbe...

   Az évek mindenkinek a testére írják az üzenetüket. Senki sem marad örökké hamvas és fiatal, ropogós és üde. Változol, átalakulsz, és ennek nem biztos, hogy örülsz. Az első ráncok aggodalommal töltenek el, az első ősz hajszáltól pedig sikítófrászt kapsz. A sokadik után pedig nosztalgiával gondolsz vissza a pillanatra, amikor még csak egy volt...


   Annyira sose keseredj el, hogy feladd az életed. Lehet, hogy lesz másik, de lehet, hogy nem. Azt hiszem ezt senki sem tudja biztosan, akkor sem, ha a véleményét eszelősen hangoztatja. Ez az élet a tiéd, még ha néha szar is, de inkább próbálj meg változtatni, ha nem érzed jól magad. Ha eldobod magadtól, azt nem tudod meg nem történtté tenni!!


   És végezetül: ne stresszeld magad olyan dolgokon, amin nem tudsz változtatni. A túlzott aggodalmaskodás nem tesz jót az arcbőrödnek!

2012. július 23., hétfő

Hétfő van...

   ...Csak úgy, mert hétfő van. És ez a kép szerintem teljes mértékben tükrözi a hétfő- életérzést...

2012. július 19., csütörtök

Amerika, wunderbar!

   Kereskedelemben dolgozom, ennélfogva mesterségesen magas ingerküszöbre tettem szert az elmúlt évek során. Embertársaim megtanítottak arra, hogy teli pofával vigyorogjak a legnagyobb képtelenségeken is. Mert vannak ám itt "esetek" kérem, aki emberekkel foglalkozik, annak nem kell magyarázni. Néha átkozom a pillanatot, hogy nem egy csavargyárban dolgozom, ahol senkihez sem kell szólni, de általában jól viselem. Egy embertípus van, aki az első pillanatban kiveri a biztosítékot: az Amerikába szakadt hazánkfia magyarok. Úgy általában a külföldön élő magyarok imádják lesajnálni az "itthon maradottakat", meg hülye, aki itt él, de valahogy a hamburgerek hazájában ez hatványozottan kifejlődik. 
   Igyekszem csendben végighallgatni a monológokat, általában nem is igénylik, hogy válaszokat kapjanak, csak szeretnék valakinek elmondani a gondolataikat. Értem én, de nem vagyok pszichológus, hogy a megfeneklett életeket megjavítsam. Szóval hallgatok, általában a latin memoritereimet veszem elő. Ha végeztem minddel, és a monológ még tart, szorul a helyzet, igyekszem újabb memoritereket előkaparni a távoli múltból. 
   Az Amerikába szakadt honfitársunk ám nem éri be ennyivel. Nem engedi, hogy a figyelmemet ne rá szegezzem. Nem engedi, hogy a gondolataim szabadon szárnyaljanak, míg ő az elmémet kínozza. Ő teljesen akar engem. Kérdez. Visszakérdez. Faggat. Lényegében arra irányul minden előre megválaszolt, cseles kérdése, hogy milyen szar itt élni. Bezzeg odaát. Az óceán túlpartján kolbászból van a kerítés. Nem szoktam ellenkezni, nem látom értelmét. 
   Az igen kellemetlen tud lenni, amikor néhai honfitársaim lejáratják magukat a nevetséges viselkedésükkel. Nem voltam még "odaát", de egyre kacifántosabb elképzeléseim lesznek az ottani életről. Máris egy konkrét példa. Egy középkorú férfi egy köteg dollárt levágott elém az asztalra, hogy nézzem meg nyugodtan, mert biztos még nem láttam ilyet. Valutát. Pislogtam, mondtam neki, bácsi, nemrég még csak ilyenért adtak banánt. Megértette, itt mindig "nehéz volt a helyzet".
   Egy másik: egy szintén hímnemű egyed egy marék dollárral óhajtotta kifizetni a vételezett termékeket. Mondtam neki, a hivatalos fizetőeszköz a forint, nem fogadunk el mást. Ok, néhány helyen lehet euróval fizetni, de nálunk csak forinttal lehet fizetni. Amúgy velünk szemben volt a pénzváltó (cséndzs mani), erre fel is hívtam becses figyelmét, amit igyekezett mellőzni. Csak lobogtatta a dollárjait, hogy ezzel a világ minden sarkában megvehet bármit. Szar ügy. Mi a világ minden sarkán túl vagyunk. Talán a Pokol bejáratán is túl. Vagy ez már maga a Pokol. 
   A kedvencem, amikor megpróbálnak agitálni, hogy hagyjam el kis hazámat. Mert bárhol máshol sokkal jobb lenne, mint itt. Én igazából Vlagyivosztokkal szemezek, de ezt senki sem akarja megérteni. Pedig szép hely lehet. Menjek Amerikába, menjek Angliába, menjek Nyugatra. Kérdem én, minek? Itt se vagyok senki, ott se lennék senki. Senki bárhol lehetek. Én itt szeretnék senki lenni. Itt legalább már kitapasztaltam, hogyan működnek a dolgok. 
   Az amerikás magyarok valami megmagyarázhatatlan oknál fogva elfelejtenek magyarul. Aztán amikor szóvá teszem, hogy itt nem szokás idegen városokat urándúsított fegyverekkel bombázni, meg a sulikban a gyerekek nem járnak csőre töltött fegyverrel, meg nálunk nem divat a kéjes sorozatgyilkolászás, akkor fennakad a szemük. Mert lehet, hogy szar hely kis hazánk, de még mindig kevésbé háborodott, mint a Nagy Álmok Hazája. Nálunk nincsenek nagy lehetőségek, nincsen világuralom, meg olyan fene nagy szabadság, mégis, valahogy barátságosabb az egész élet. Mert néha a mozgólépcsőn egy idegennel kibeszélheted, hogy milyen szar ez a világ. 

És végezetül a témához kapcsolódó zenemű:



2012. július 16., hétfő

Japán- a nyúl éve


   Igaz, már túl vagyunk a nyúl évén, viszont nemrég találtam ezt a videót, amit mindenképp meg kellett osztanom veletek. A japánok -így nagyon nagy általánosságban mondva- szeretik az állatokat, és nem szégyenlik majmolni is a kedvenceiket. Tavaly, a nyúl évében állítólag nagy divatja volt, hogy a nyúltartók a saját nyulaikat vitték el profi fotóshoz, hogy készítsen mesteri képeket a kiskedvencről. Ami hagyján, de fel is öltöztették a nyuszikat! A tradicionális japán kimonótól kezdve minden elképzelhető jelmezt a nyuszikra aggattak, és fotóztak... Szerintem a dolog viccességén felül azért tökre cuki dolog:-)

2012. július 14., szombat

B.Y.O.B. - Bring Your Own Bunny


   Kivételesen nem a System of a Down népszerű daláról van szó, de a cím nem véletlenül hajaz a néhai együttes népszerű művének címére. A japán B.Y.O.B. mozgalom egy teljesen nyúlbarát világot igyekszik kialakítani: egy kávézó, egy közösségi tér, ahol az ember bátran hódolhat a nyulak iránti rajongásának. Ide elviheted a saját nyuszidat is, de ha csak a puha kis testükre vágysz, és nem birtokolsz saját nyuszikát, itt megtalálod, amit kerestél: van saját nyuszisimogatójuk! Csak beülsz, az öledbe kapsz egy bérnyuszit, és dögönyözheted. A kis dög természetesen órabérben dolgozik... 

2012. július 13., péntek

A nyulak imádata

   ...Mert nem lehet nem imádni őket. A teljesség igénye nélkül, olyan cuccokat válogattam össze, mely tükrözi a nyúlbarátok lelkét. Ne tessék kinevetni a nyúlrajongókat, a cukormáz alatt komoly tartalmak húzódnak! Mert a nyúl egy bonyolult jellem. De néha olyan jó elmerülni az értelmetlenség tengerében...

nyuszicsat, nemcsak nyuszilányoknak

lógós nyuszifül

mini nyuszifül

nyuszihinta

a nyúl éve kulcstartó

ezt nem tudom mi, de nagyon cuki

képes nyusziregény

nyuszinipp, családi veszekedés esetén kiváló fegyver

nyuszizokni

nyúlköröm

nyusziszatyi

szalvétatartó?!?

nyúltrikó!

"egyéb"

2012. július 10., kedd

A nyulak olimpiája

   Hamarosan indul az olimpia a ködös Albionban. A sportesemények rajongói most aztán tobzódhatnak a látnivalókban, lesz izgalom, az biztos. De mit tesz az ember, ha megszállott nyúlrajongó? Ha nem okoz örömet a mások erőlködéstől eltorzult arcát nézni? Nos, az nézi a nyulak olimpiáját, a nyúlsportok királynőjét, az ugróbajnokságot! A pihepuha imádnivaló kiskedvencek vérmérsékletüktől függően mérik össze nyúlsági képességeiket. Teszik mindezt minden mimika nélkül, ami határozottan mulatságosabbá teszi a versengést. Kalandra fel, szurkoljatok!


 Íme az első versenyző, aki egy bajnok lendületével veszi az akadályt. Kecsesen ível át az akadály felett, nem inal el félelmében.


    Mogyoró is bátran fut neki az előtte tornyosuló hatalmas akadálynak. A háttérben a büszke gazdi biztatja, ez erőt ad a versenyzőnek. Nagynak tűnik az akadály, kérem, nagyon nagynak, de aki a bútorokon edzett, annak ez nem jelent komoly kihívást! A háttérben látható szénabálák nem csak dekorációs célokat szolgálnak, hiszen itt nyulak a versenyzők! A szünetben a jelöltek élvezettel fogyasztják a friss, ropogós szénát.

    Pamacs nekirugaszkodott, lendül: ebben a pillanatban még nem tudhatjuk, hogy a nyúlversenyzőnk- akiért szurkolunk- sikerrel veszi- e az akadályt, vagy esetleg kecses lábaival le találja verni azt. Izgulunk. Szorítunk. Drukkolunk! 
 
  
  A bajnok Aromo a gazdasszony nagy büszkeségére sikerrel teljesítette a pályát. Most már csak a végeredményért kell izgulni: mire elég a káprázatos teljesítmény. Vajon a többiek jobbak voltak? Vagy esetleg én voltam a legjobb? Feszült percek...

 Kezdő- és rövidlábú bajnokoknak kisebb akadálypálya dukál. Itt még elkél egy kis biztatás- Répássy Róbert csak félve veszi az akadályokat. Fél szeme azért a gazdin van: kell egy kis biztatás. Szurkoljunk a leendő bajnoknak!

    A kis Nyúl Béla még nem készült fel az akadályra, de már ismerkedik a jövő kihívásával. Az utánpótlás kinevelése fontos feladat, a jövő bajnokainak idejében meg kell ismerkedniük a sportolók szigorú és kemény életével. Mi sem alkalmasabb a nyuszi- önbizalmának növelésére, mint részt venni egy komoly, igazi versenyen! Itt a kisnyuszik láthatják a példaképeiket, azokat a nyuszikat, akivé ők is válnak egy szép napon.

   Itt kérem egy remekbe szabott, sikeres ugrásnak lehetünk szemtanúi! Professzionális lábtartás, tökéletes összpontosítás!


 Elszánt tekintet, komor nyúl: a belga bajnok mindenre elszántan veti magát az akadályok elé. Kemény munka és rengeteg edzés áll a háttérben, ennek most meg meg kell térülnie!

    Ajajajaj! Úgy látom sápadt bundájú bajnokunk próbálja a versenyszám kellős közepén elhagyni a színteret. Szemeiben aggodalom csillog, ennek ellenére nem illik egy verseny közepén felvenni a nyúlcipőt!!!

   Belső fotó egy izgalmas versenyről: Mogyoró nevű versenyzőnk némi morális támogatást kap a gazditól. Füleit hátravetve lazít, keringeti a csít, megidézi a nyusziszellemeket és minden egyéb, amire szüksége van, hogy tökéletes mentális állapotban rugaszkodhasson neki a rá váró akadályoknak. 

    Lobogó fülek, száguldó nyulak. Javasolni fogom, hogy a csüngőfülűek külön elbírálás alá essenek, mert azzal ugye mindenki egyet ért, hogy határozottan nehezebb úgy ugrani, ha körben hatalmas fülek verdesnek szanaszéjjel...

    Már ismert Pamacs nevű versenyzőnk most a nyílt terepen csillogtatja meg tudását. Szerintem nevezzük ezt a műfajt military race- nek. Az olyan komolyan hangzik.
   Versenyzőnk fülei közt a szél susog, a napfény perzseli a hófehér bundáját. A körülmények vadak és kegyetlenek. Bízzunk benne, hogy kutyák nem tartózkodnak a nézőtéren. Az már túl kegyetlen lenne.

   Skandalum! Ez nem szabályos, hogy egy ekkora nyuszi csak ilyen kicsi akadályt ugorjon át! Zárjuk ki a csalót!!!


  Hát igen, kellemetlen helyzet. A tapsifüles versenyző megmakacsolta magát, nem óhajt ugrani. Szégyen gyalázat. A gazdi büntetésből meg fogja vonni az esti répaadagot, hogy gondolkozzon el a kis dög, mit szabad és mit nem.

    Mindenki álma, a győztesek jutalma, az aranykupa. A nyusziérdemek legmagasabb elismerése. Ha egy nyúl ilyet visz haza a gazdájának, garantáltan ízletes szénát és friss répát fog kapni az élete hátralevő részében!
   
  Pillantás a titkok kamrájába: a bajnok edzésen. Az otthoni gyakorlatok elengedhetetlenek a sikeres megmérettetéshez. Kitartás, fegyelem, szeretet. Valahogy így mondta Cesar Millan is, igaz kutyákra, de szerintem egy sportos nyúlra is lehet adaptálni eme magvas gondolatokat.

   Dicséret a fotósnak, a bajnoknak: zseniális kép egy zseniális ugróról. A szög, ahonnan nem sokan nézhetjük a mutatványt: a bajnok hasa!


    És végezetül a vizes kaland. Bár a nyúl nem kifejezetten vízi állat, mégis, elszánt jelleme nem engedi meg neki, hogy bárminemű élvezetből kimaradjon. A nyulak tudnak úszni.
   
 Íme, bizonyíték a hitetleneknek: az úszó nyúl. 

    Ha valaki azt meri állítani, hogy csak a kutyákat lehet megtanítani bármire... nos, egy nyúl ugyanúgy kapható az emberi hülyeségre, mint szerintem minden állat, aki huzamosabb ideig emberekkel él. Észre sem vesszük, máris átragadnak rájuk a mi kis csacskaságaink. Azért, hogy aztán együtt élvezzük az életet, amíg csak lehet.


    Szabadtéri edzés. Versenyzőnk igencsak bátor: sok állatnak fáj a foga egy ilyen ízletes kis nyuszikára! De mint tudjuk, a nyulak igen elszánt és öntudatos állatok...

   A félősebbek és a szemérmesebbek kádban edzenek...